A. VEZETÉKEK KÖTÉSTECHNIKÁJA

Hogyan készülnek a kábelek erei?

A réz vagy alumínium alaphuzalokból, úgynevezett huzalhúzással azaz üregben való többszöri áthúzással készülnek az erek gyártására felhasznált huzalok. A kábelgyártás szempontjából a huzalok előírt szilárdsága, villamos vezető képessége és felületi minősége a lényeges, a huzalokon többnyire nem alkalmaznak különleges felületkezeléseket, hacsak nem szükséges a réz vezető ónozása. Az így elkészült réz vagy alumínium huzalok alkalmasak különféle kábel ér szerkezetek összeállítására, melyek lehetnek tömör, vagy sodrott kivitelűek. A kábel ér szerkezeteinek kialakítását elsősorban a felhasználói igények és a gyártási technológia határozza meg. 

Mi a különbség a különböző kábelér-típusok között?

A tömör kábelerek homogén anyagúak, egy szálból állnak. A sodrott erű kábelekben több szálból állnak, az erek sodratai 1-2 mm átmérőjű huzalokat tartalmaznak. A hajlékony erű kábelek a sodratok méretében térnek el a sodrott erű kábelektől, erei 0,05 mm - 0,6 mm átmérőjű huzalokból épülnek föl. Emiatt az azonos keresztmetszetű, de különböző felépítésű kábelek átmérője eltérő, amit a kötőelemek kiválasztásánál figyelembe kell venni!

Milyen méretben gyártják a tömör erű kábeleket?

Tömör ereket gyártanak azon kábelekhez, melyek beszerelés után rögzített állapotban fix helyen látják el funkciójukat, többnyire a kis keresztmetszetű kábelekben alkalmazzák. Például a lakásunk falaiban húzódó vezetékek többsége ilyen H07V-U (MCu). A hazai gyakorlat szerint alumínium kábeleket 16 vagy 25 mm2 keresztmetszetig tömör, az attól nagyobb ereket sodrott kivitelűre gyártják (Pl.: SZAMKAM kábel 4x16 - 4x240). Egyes gyártók viszont a teljes méretsort tömör kivitelben készítik (Pl.: NAYY 4x16-4x240). Réz kábelek esetében általában 16 mm2 felett nem gyártanak réz kábelt tömör erekkel.

Milyen méretben gyártják a sodrott és hajlékony erű kábeleket?

Sodrott erekkel azok a termékek készülnek ahol fontos a hajlékonyság, illetve a kábel használata során mozgásnak, rázkódásnak van kitéve. Ezek közé tartozik a H05VV-F (MT) mellyel a háztartási gépeink vannak csatlakoztatva a fali dugaszoló aljzatokhoz; az ilyen típusú finom sodratú kábeleket hajlékony kábeleknek nevezzük. A hazai gyakorlat szerint alumínium kábeleket 16 (réz) vagy 25 mm2 (alumínium) keresztmetszet felett az ereket sodrott kivitelűre gyártják (Pl.: SZAMKAM kábel 4x16 - 4x240).
Sodrott kialakítást alkalmaznak akkor is, amikor a kábel rögzített elhelyezésű lesz, de az ér legyártása nem célszerű tömör kivitelben. Ilyen például egy 240 mm2 keresztmetszetű réz ér, ahol a tömör ér gyártása sem egyszerű feladat, valamint a kábel fektetésénél és bekötésénél is komoly gondokat okozhatna. A tömör érrel elkészített kábelt nehezen lehetne behúzni kábelcsatornába, kábeltálcára mivel az ilyen nagy keresztmetszetű ér hajlításához komoly erők szükségesek. Mivel az elemi szálak igen vastagok, az így készült ér és kábel nem nevezhető hajlékonynak, nem alkalmas mozgatható vagy vibrációnak kitett berendezések bekötésére, viszont a kábel fektetés előtti átcsévélése, majd a fektetése egyszerűbb, a könnyebb kezelhetőségből adódóan kisebb a kábel sérülésének veszélye. A kábelek bekötésekor a kábelfej kiképzésekor szintén könnyebb vele a munka így időt, és az esetleges sérülésekből keletkező többletköltséget lehet megtakarítani.
A kis keresztmetszetű kábeleket is gyártják sodrott kivitelben Ennek oka a megfelelő hajlékonyság elérése. 

Milyen finomsági osztályok léteznek a kábelerek sodrataira?

Hogy átláthatóbb legyen a kábel erek sodrataira vonatkozó adathalmaz, szabványosították azt. A DIN VDE 0295, IEC 60228 és HD 383 szerint a gyakran használt szerkezeteket táblázatba foglalták, ahol megkülönböztetnek különböző finomsági osztályokat. A leggyakrabban használt finomsági osztályok:

• Class1 tömör ér szerkezet (nem hajlékony kábelekhez pl.: H07V-U (MCu)
• Class2 sodrott ér szerkezet (nem hajlékony kábelekhez pl.: NYY)
• Calss5 finoman sodrott ér szerkezet (hajlékony kábelekhez pl.: H05VV-F (MT)
• Class6 extra finoman sodrott ér szerkezet (hajlékony kábelekhez pl.: H01N2-E hegesztőkábel)

Hogyan lehetséges, hogy két azonos típusú és keresztmetszetű kábel eltérő átmérőjű?

Az erek névleges mérete mindig szerepel a kábel jelölésében pl.: H07V-U 1x6 . Esetünkben egy egy erű és 6 mm2 keresztmetszetű kábelről van szó. De mint minden szabvány, az ide vonatkozó is megenged tűréseket. A kábelgyártás gépei az elmúlt évtizedekben egyre korszerűbbek lettek, egyre pontosabban dolgoznak. Mivel a mai korszerű berendezések gyártási méretszórása sokkal kisebb, mint a szabvány által megengedett, így a gyártók többsége el tudja készíteni az ereket a megengedett keresztmetszet-tűrésmező alsó értékére. Tehát ha valaki megméri egy 240 mm2 névleges keresztmetszetű kábel valós keresztmetszetét, szinte biztos, hogy a névleges értéknél kisebb, de a szabvány által még megengedhető értéket fog kapni.

Miért fontos a kötőelem kiválasztásánál a kábelér típusának az ismerete?

Az erek típusaiból adódó keresztmetszet eltérések miatt a kábelhez pontosan passzoló kötőelem kiválasztása nagy körültekintést igényel. Ebben nyújt segítséget a katalógusunkban található részletes kiválasztási táblázat, mely a kötőelemhez ajánlott présszerszámra is tartalmaz ajánlásokat.

Milyen kábel-keresztmetszet mértékegységeket használnak?
Az erek keresztmetszetét mm2-ben adjuk meg. Léteznek ettől eltérő megadási módok is. Az 1970-es években megjelenő szakirodalomban még komoly táblázatok foglalkoztak a különféle keresztmetszet megadási módok közötti átszámítással azaz AWG (American Wire Gauge), B&S (Brown & Sharpe) és SWG (British Standard Wire Gauge). Manapság már csak az AWG megadási móddal találkozhatunk, az amerikaiak ugyanis hűségesek az általuk kialakított rendszerhez, és nincs különösebb törekvésnek jele, hogy a világon egységesítenék e rendszert. A tisztánlátás kedvéért egy példa hogy hol is találkozhatunk AWG keresztmetszet megadásával: UTP 4x2xAWG24 . Ugye így már ismerősebb. UTP és FTP informatikai hálózatokhoz használatos kábelek jelölésénél találkozhatunk a leggyakrabban vele. A kábel ereinek száma 4x2 azaz 8 (ezt a belső speciális felépítés miatt jelölik így) az erek keresztmetszete pedig AWG24, ami megegyezik a 0,51mm átmérőjű (0,2047 mm² keresztmetszetű) réz vezetővel. A mm2 – AWG egyezőségi táblázat a katalógusunk függelékének O/4 oldalán megtalálható.

Lehet-e alumínium és réz vezetőket egymással összekötni?

Az alumínium és réz vezetők találkozásánál az alapvető probléma az elektrokémiai korrózió. Ez a jelenség a két fém periódusos rendszerben elfoglalt helye miatt következik be. A terhelés során ez a jelenség beindul és az idő előre haladtával az átmeneti ellenállás egyre jobban nőni fog, ezáltal melegszik a kötés és a műanyag szigetelőanyag megolvad. Tehát a két altérő anyagú vezetőt közvetlenül összekötni nem ajánlott. Megoldás lehetne a vezetők összeforrasztása, de ezt a kötési módot a szabvány 1983 óta tiltja. Egyedüli megoldásként a rugós kötőelem és a kontaktpaszta együttes használata jelenti. Az alumínium vezetőt teljesen meg kell tisztítani az oxidációtól, a kötőelemet a pasztával teljesen ki kell tölteni. Így a kötés a levegőtől – így az oxidációtól – teljesen el lesz zárva.

B. SZERSZÁMOK

Cserélhetők-e a présfejek a Tracon kézi présszerszámaiban?

Nem, az univerzális kézi présszerszámainkban a fejek nem cserélhetők. A kisebb keresztmetszetek préselésére alkalmas szerszámok fejszélessége nem azonos a nagyobb keresztmetszetek préseléséhez kínált szerszámokéval.

Tartalmazzák-e a HX sorozatú Tracon présszerszámok a préspofákat?

Igen, a HX sorozat présszerszámait a préspofákkal együtt szállítjuk, melyek forgatással állíthatók az aktuális méretű kábelsaruk préseléséhez.

A hidraulikus működtetésű Tracon présszerszámokhoz milyen méretű préspofákat szállítják?

A hidraulikus présszerszámainkhoz a préspofa nem tartozék. Ezeket egyenként, külön Tracon kódon lehet megrendelni az aktuális munkához.

Elromlott a hidraulikus présszerszámom. Hova fordulhatok segítségért?

A présszerszámok javításában szívesen állunk minden partnerünk szolgálatára. Amennyiben a szerszám garanciális, a javítás természetesen ingyenes. Garanciaidőn túl előzetes árajánlattal, és annak elfogadása esetén a termék megjavíttatásával tudunk segíteni.

Mi az a kombiprofil csavarhúzó?

A legtöbb sorolható készülék kombinált, sima és kereszthornyú csavarhúzót is befogadó bekötő csavarral készül. Ezekhez a speciális csavarokhoz készült a két csavarhúzó fejforma kombinálásából a csavarokba legjobban passzoló kombiprofil fejjel ellátott különleges csavarhúzó. Így garantált a csavar megfelelő meghúzása, a csavar megmenekül a nem megfelelő szerszám által okozott elnyűvődéstől.

C. RÖGZÍTÉSTECHNIKA

Hogyan mérik a kábelkötegelők terhelhetőségét?

A Tracon laboratórium rendelkezik egy Tinius-Olsen gyártmányú szakítógéppel, mellyel többek között a kábelkötegelők szakítószilárdságát is tudjuk mérni. Esetleges vevői reklamáció esetén is meg tudjuk mérni, hogy a szállított termék megfelel-e a katalógusban megadott terhelhetőségi adatoknak. A vizsgálatról természetesen mérőlap is készül, melyet elektronikus formában is el tudunk juttatni partnereink részére.

D. ZSUGORANYAGOK

Hogyan végezzem a melegen zsugorodó csövek zsugorítását?

A zsugorcsöveknek a zsugorodás során a hosszuk és a falvastagságuk is növekszik. A méretváltozás természetesen függ a zsugorodás mértékétől. A maximális méretváltozás értékeit katalógusunk tartalmazza. Az egyenletes zsugorodás eléréséhez a csöveket minden esetben a cső hosszirányban számított közepétől kell kezdeni és körkörösen kell haladni a cső vége felé. Erre a gyantával ellátott zsugorcsöveknél kiemelten ügyelni kell!

Mikor fontos a gyantás zsugorcső választása?

Ha a kábelkötés, illetve a kábel javítása olyan helyen történik, ahol a víz elleni védelem is fontos, ott gyantás (ragasztós) zsugorcsövet kell használni. Amennyiben a zsugorítás megfelelő módon történik (a cső közepétől a végei felé), akkor a zsugorítás befejezésekor a gyanta jól látható módon kissé túlfolyik a cső végének a szélén. Ez mutatja a megfelelő vízzárás biztosítását.

Hogyan válasszam ki a megfelelő átmérőjű zsugorcsövet a toldandó kábelhez?

Az általánosan használt kábel típusokhoz kínálunk kötés- és végelzáró készleteket, Ezek tartalmazzák a kötés megfelelő elkészítéséhez szükséges egyéb kiegészítőket is. Amennyiben egy egy eres kábel/vezeték toldásáról van szó, akkor meg kell mérni a kábel/vezeték külső átmérőjét és ennek alapján kell a zsugorcsövet választani. Természetesen fontos, hogy a kábel átmérőjének értéke minél közelebb legyen a zsugorcső zsugorodási tartományának közepéhez. Ha a kábel/vezeték külső szigetelése sérült, de nem vágható el, akkor a cipzáras zsugorcsövet (ZSJR széria) kell alkalmazni.

Hol és hogyan alkalmazzam a kiöntőgyantás kötéskészleteket?

Azokon a helyeken, ahol a kábelkötés víz alatti védelme kiemelten fontos, ott ajánljuk alkalmazni a KET típusú egyenes kötéskészleteket és a KYT típusú leágazó kötéskészleteket. A kötéskészletek a kötőelemeket nem tartalmazzák! Az egyenes kötéskészleteket kábeltoldásokhoz ajánljuk, a kötőelemeket a kábel típusának és keresztmetszetének megfelelően kell kiválasztani. A leágazó kötéskészlettel kis keresztmetszetű kábelek leágazását lehet egyszerűen megoldani a fő kábel elvágása nélkül. Jellemző felhasználásuk a közvilágítási oszlopok bekötése. Kötőelemként az YCSK csavaros kötőelemet ajánljuk. A kiöntő ház kis mérete miatt a kötőelemek összeérésének megakadályozását a gyanta kiöntése előtt biztosítani kell. A kétkomponensű gyanta elegyítését a használati útmutatóban leírtak alapján addig kell végezni, amíg a tasak el nem kezd melegedni – ez jelzi a két komponens közötti kémiai reakció beindulását. Ezután a gyanta a házba önthető és kb. fél óra szilárdulási idő után a kötés betemethető.

E. VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Mi a fényáram meghatározása és mi a mértékegysége?

Szemünk az elektromágneses sugárzás 380 és 780 nm közötti hullámhosszúságú tartományát érzékeli látható fényként. A mesterséges fényforrások által keltett fényérzetre jellemző szám a sugárzott fizikai teljesítmény és a láthatósági tényező szorzata. Ha ezeket a szorzatokat az egész színképtartományban összegezzük, akkor a sugárzott fizikai teljesítmény által keltett fényérzetre jellemző számot kapunk. Ezt nevezik fényáramnak, amelynek szokásos jelölése Φ, egysége: lumen (lm). A fényforrások legfontosabb világítástechnikai jellemzője a fényáram. 

Hogyan határozható meg a fényhasznosítás?

A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezik fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/W.  

Mi a fényerősség meghatározása és mi a mértékegysége?

A fényforrás a tér minden irányába sugározza ki fényáramát. A fényáram adott irányú elemi térszögbe sugárzott része az I-vel jelölt fényerősség, egysége a kandela (cd). A fényerősség a Nemzetközi Mértékegység Rendszerben (SI) a fénymérés alapegysége. 

Mi a megvilágítás meghatározása és mi a mértékegysége?

Egy megvilágított felület világosságára (a felület fényvisszaverési tulajdonságain kívül) nyilvánvalóan az jellemző, hogy mekkora fényáram esik a felületre, ill. annak egységnyi részére. A felületegységre eső fényáramot nevezik megvilágításnak. A megvilágítás szokásos jele: E, egysége a lux, lx. 

Mi a fénysűrűség meghatározása és mi az egysége?

Szemünk valamely felületre rátekintve nem annak megvilágítását érzékeli, hanem a felület látszólagos fényességét. Az erre jellemző mennyiséget fénysűrűségnek nevezik és L -el jelölik. Ez egy igen összetett mennyiség, értéke a felület megvilágításán kívül függ a megfigyelés irányától, a felület színétől, fényvisszaverő képességétől és egyéb jellemzőitől, mint például a visszaverés tükröző vagy szórt jellegétől is. A fénysűrűség egysége a cd/m2. Bár a valóságos látási viszonyokat legjobban a fénysűrűséggel jellemezve lehet leírni, számítás- és méréstechnikai nehézségek miatt ezt a módszert csak korlátozottan alkalmazzák.

Mit nevezünk káprázásnak?

A világítás minőségét befolyásolják a nem kívánatos irányból érkező és így káprázást okozó, a látási teljesítményt rontó fények is. Ezek érkezhetnek közvetlenül a fényforrásból, de közvetetten, visszavert módon is (pl. egy csillogó vízfelületről, tükörről, monitorról visszatükröződve). Általánosságban annyi mondható el a káprázásról, hogy két fajtája létezik: a fiziológiai vagy rontó káprázás, amely az egyes személyek látási teljesítményét mérhetően rontja. A pszichológiai vagy zavaró káprázásnál ilyen látásromlás nem mutatható ki, de a megfigyelő a világítást kisebb-nagyobb mértékben kellemetlennek, zavarónak tartja. A kápráztató hatás értékelésére különféle mutatók léteznek, a legújabb szabványok a beltéri világítások esetén az UGR értéknek, kültéri világítások esetén a TI értéknek nevezett mutatókat használják. Az angol rövidítések megfejtése: Uniform Glare Rating – egységes káprázási osztályozás, Threshold Increment – küszöbérték növekmény. Az előbbi a zavaró, az utóbbi a rontó káprázás mérőszáma.

Mit jelent a fényforrás színhőmérséklete?

A fényforrások világítástechnikai értékelésekor a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is fontos jellemző. Egy izzó fekete test színe a színhőmérséklettel, vagyis a fekete test izzási hőmérsékletével írható le, (egysége a Kelvin, K). A normál izzólámpa izzószálának hőmérséklete kb. 2800 K. Ha egy valóságos fényforrás fényének spektruma nem egyezik meg pontosan valamely izzó fekete testével, de attól nem tér el nagy mértékben, akkor fényforrást a hozzá megjelenésében leginkább hasonlító fekete testtel jellemezhetjük. Ennek a fekete testnek a hőmérsékletét hívjuk korrelált színhőmérsékletnek. A természetes világítást adó derült északi égbolt színhőmérséklete 6000 K feletti értékű, a normál izzólámpáé 2800 K körül van. A különböző színhőmérsékletű fényforrások egymás melletti alkalmazását kerülni kell, mert megnehezíti a szem alkalmazkodását, a színes tárgyak megjelenését kedvezőtlenül változtatja meg és zavaró, színesnek látszó árnyékok is keletkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy az otthoni megvilágításnál a meleg, 2700-3000 K az általánosan használt színhőmérséklet, köztéri/ipari alkalmazásnál 4000-4500 a leggyakoribb érték.

Színhőmérséklet (K°)      Meleg           Természetes         Hideg    
                                   2700-3500K       3500-5000K    5000-6500K

Mit nevezünk színvisszaadási indexnek és mi a jelentősége?

A mesterséges fényforrások kisebb-nagyobb mértékben eltorzítják a természetes színeket. Ezt a színtorzulást jellemzik a színvisszaadási indexszel, melynek skáláját úgy alakították ki, hogy a természetes fényforrás, a fekete test sugárzó színvisszaadási indexét vették 100-nak (a Nap is fekete test sugárzónak tekinthető). A skála 0-tól 100-ig terjed. Minél kisebb valamely fényforrás esetén az index értéke, annál inkább torzulnak az általa megvilágított felületek színei. Az izzólámpa fekete test sugárzónak tekinthető, ezért színvisszaadási indexe gyakorlatilag 100. A színvisszaadási index szokásos jelölése Ra. Általános megvilágításnál a minimum megkövetelt színvisszaadás 80, a kültéri/ipari alkalmazásoknál a 70-es érték az alsó küszöb.

      Jó színvisszaadás Ra>80                  Rossz színvisszaadás Ra<70

Hogyan lehetséges, hogy a LED lámpatestek sokkal kisebb lumen értékkel rendelkeznek, mint a kiváltandó lámpatestek?

A LED lámpatestekbe beépített LED modulok jellemzően 120-180° sugárzási szögben világítanak. A hagyományos fényforrások 360°-ban bocsátják ki fényáramukat, így annak jelentős része vagy nem, vagy tükör/optika segítségével jut el a megvilágítandó felületig. A felhasználó számára az a fontos, hogy a megvilágítási felületen (munkasík) milyen érték mérhető. A kiváltásra úgy adjuk az ajánlást, hogy a régi lámpatest helyére a LED lámpatestet beszerelve azonos (vagy jobb) megvilágítás lesz mérhető. A kiváltás életképességének igazolására előzetes világítási terveket tudunk készíteni, illetve helyszíni próbára mintadarabokat is tudunk biztosítani.

Milyen típusú Tracon lámpatestek inverterezhetők?

Az elektronikus előtétekkel szerelt fénycsöves lámpatesteinkhez, a TLKV típusú, 2D fénycsővel szerelt lámpatesteinkhez és a LED paneljeinkhez kínálunk utólagosan beszerelhető invertereket. Az MFM04C és EVA típusú fali lámpatestek és az LV típusú por- és páramentes lámpatestek rendelhetők beépített inverteres változatban is. Az egyéb LED fényforrások és világító csövek nem inverterezhetők!

Szükséges-s a LED szalagok hűtéséről gondoskodni?

Igen, a LED szalagokat ajánljuk minden esetben, de kiváltképpen a 9,6 W/m-es és erősebb típusok esetében alumínium profilokba szerelni. A LED szalagok túlmelegedése elsősorban rossz hővezető anyagokra (pl. fa, műanyag) való telepítés során jelentkezhetnek. Ez az élettartam jelentős lecsökkenését vonja maga után. 

Hogyan számítsam ki a szükséges meghajtót az általam választott LED szalaghoz?

A LED típusában szereplő W/m értéket meg kell szorozni a meghajtandó szalaghosszal. Erre még egy 20 %-os terhelési tartalékot ajánlunk rászámítani. Tehát ha 7,2 W/m-es szalagból 10 m kerül felszerelésre, akkor (10 m×7,2 W/m)+20% azaz 72 W+14,4 W=86,4 W az igény – ebben az esetben egy 96 vagy 100 W-os meghajtó szükséges.

Milyen hosszúságú LED szalag hajtható meg egy tápegységről?

Természetesen ez függ a szalag teljesítményétől, de általánosságban elmondható, hogy 10 m-nél hosszabb LED szalagot nem ajánlunk meghajtani egy táplálási pontból. Ennek az az oka, hogy a LED szalag működési feszültsége 12 V, és emiatt a 10 m-nél hosszabb szalagon a feszültségesés miatt a tápvonal végén lévő ledekhez kisebb feszültség fog jutni, és a ledek fényereje emiatt lecsökken. RGB szalagok esetén ez a jelenség még a LED színének a változását is magával vonja! Ezért ajánljuk a táplálást 10 méterenként megismételni, az RGB szalagok esetén a vezérlést is tovább kell vezetni az új táppontokhoz az LPRGB jelerősítő segítségével.

F. HÁLÓZATI INSTALLÁCIÓS KÉSZÜLÉKEK

Hogyan kell egy megfelelően működő túlfeszültség-levezető rendszert kialakítani?

A megfelelő túlfeszültség elleni védelmi rendszer minden esetben több lépcsőből áll (1+2+3). A barkácsboltokban kapható túlfeszültség elleni védelemmel ellátott elosztósávok teljes védelmet nem tudnak nyújtani, ezek csak elemei lehetnek a többlépcsős rendszernek. A védelemmel ellátott elosztósávok és a konnektorba épített/építhető védelmi eszközök, ezeket a védendő fogyasztóhoz minél közelebb kell elhelyezni (3-as típus). Emellett minden esetben az alelosztóba (lakáselosztó) be kell szerelni mindenképpen egy 2-es típusú védelmi eszközt is. Az 1-es típusú eszközök – melyeket az épület főelosztójába kell installálni – nem minden esetben szükségesek. Ennek eldöntéséhez segítséget nyújt a katalógusunk F/2-3 oldalain található kiválasztási táblázat. Ügyelni kell arra is, hogy a gyengeáramú hálózatot is védeni kell, ehhez a HKTM típusú elosztósávjainkat ajánljuk. Fontos a telepítés során figyelembe venni azt a tényt is, hogy a védelmi lépcsők elemei között (1+2+3) minimum 15 m vezetékhossznak kell lenni a megfelelően koordinált működéshez.

A túlfeszültség-védelmi eszközöm visszajelzője zöldről pirosra váltott. Mi a teendő?

Az eszközök visszajelzőjének piros színre váltása azt jelenti, hogy az eszköz működésbe lépett, és már nem képes újabb védelmi működésre. A moduláris eszközöket cserélni kell (cserélhető betét esetén elégséges a betétet cserélni), a védelemmel ellátott hosszabbítók tovább használhatók, de a továbbiakban a túlfeszültség ellen nem fogják a csatlakoztatott fogyasztókat megvédeni.

Mit jelent az I_cn=6 kA adat a moduláris védelmi eszközöknél?

A villamos hálózat tervezése során a tervező minden egyes elosztói szintre a telepítési hely ismeretében meghatározza a kialakuló független zárlati áram nagyságát (Icn). Ennek az adatnak az ismeretében kell megválasztani az elosztóba építhető védelmi eszközöket. Ha a számított zárlati áram nagysága 6 kA, akkor az elosztóba csak olyan eszköz telepíthető, aminek a névleges villamos szilárdság értéke eléri legalább ezt az értéket.

Mit jelentenek a „B”, „C” és „D” karakterisztikák a kismegszakítóknál?

A különböző karakterisztikák a kismegszakítók kioldó szerkezeteinek a gyorsaságát jelzik. A „B” a leggyorsabb, a „D” a leglomhább kioldási időt jelzi. A „B” típusú készülékeket jellemzően vezetékvédelemre, a „C” típusúakat motorvédelemre, a „D” típusúakat nagy világítási áramkörök kapcsolására használják. A különböző kioldási jelleggörbékről a Tracon katalógus F/10 oldalán tájékozódhat.

Mit jelent az „A” és „AC” jelölés az áramvédő kapcsolóknál?

Az "AC" típusú áramvédő kapcsoló csak szinuszos váltakozó áramra érzékeny, így csak tisztán váltakozó áramú körben alkalmazható.  A villamos hálózatokban alkalmazott különböző, félvezető, egyenirányító elemeket tartalmazó szabályozó elektronikák, mint a fényerőszabályzó, szükségessé teszik az „A” típusú áramvédő kapcsoló alkalmazását, mert az „AC” típusú áramvédő kapcsolók nem képesek az ilyen áramkörökben a megfelelő életvédelemre. Az "A" típusú áramvédő kapcsoló váltakozó áramra és pulzáló egyenáramú áramkörökben is működőképes.

Mire kell ügyelnem szén-monoxid érzékelő vásárlása esetén?

Az első és legfontosabb szempont olyan termék választása, amit a Fogyasztóvédelmi Hivatal is megfelelőnek minősített. A minősített készülékek listája elérhető az alábbi linken: http://www.nfh.hu/sites/default/files/szenmonoxid_pozitiv_20150727.pdf.

Érdemes vásárlás előtt a gyártás dátumára is rákérdezni, mert a szén-monoxid érzékelők a bennük található kémiai cella öregedése miatt csak 5 évig képesek a megfelelő működésre. Az ennél öregebb készülékeket cserélni kell!

G. CSATLAKOZÓ ESZKÖZÖK

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni hosszabbító vásárlásakor?

A hosszabbítókra vonatkozó szabvány (IEC 60884-1) előírásai alapján 3 m-nél hosszabb kábellel szerelt hosszabbítók és elosztósávok esetében minimum 1,5 mm2 keresztmetszetű kábelt kell alkalmazni. A legtöbb gyártó azonban 1 mm2 vagy kisebb keresztmetszetű kábelt alkalmaz, ami balesetveszélyes! A fali csatlakozó aljzat névleges áramerőssége 16 A, az 1 mm2 keresztmetszetű hosszabbítók terhelhetősége azonban csak 10 A, így semmi védelem nincs a hosszabbítók túlterhelése ellen! Emiatt túlterhelés esetén a csatlakozó kábel tölti be az olvadó biztosító szerepét, ami egyszerűen elolvadhat, tűz és áramütés veszélyt okozva! Emiatt ajánljuk minden esetben a 1,5 mm2 keresztmetszetű kábelek választását a felár ellenére is. A témáról bővebben az alábbi linken olvashat: 
http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2015/junius/3675-hosszabbito-keszletek-lakossagi-alkalmazasanak-veszelyeirol

H. ELOSZTÓDOBOZOK, ELOSZTÓSZEKRÉNYEK

Melyik típusú Tracon elosztószekrény alkalmas napelemes rendszerek telepítéséhez?

A TME elosztószekrény család alkalmas napelemes rendszerek telepítéséhez. A család rendelkezik 1000 V DC feszültségszintű rendszerelemek telepítésére és UV álló anyaga a kültéri alkalmazást is lehetővé teszi.

I. ENERGIAELOSZTÁS KÉSZÜLÉKEI

Mit jelentenek a „gG-gL” és az „aM” karakterisztikák a késes olvadóbiztosítóknál?

A különböző karakterisztikák a kismegszakítók kioldó szerkezeteinek a gyorsaságát jelzik. A „gG-gL” a gyorsabb, az „aM” a lomhább kioldási időt jelzi. A „gG-gL” típusú biztosítókat jellemzően vezetékvédelemre, az „aM” típusúakat motorvédelemre használják. Léteznek speciális kivitelű olvadóbiztosítók is (aR félvezetőkhöz, gTr transzformátorokhoz), de ezek nem találhatók meg a Tracon kínálatában. A különböző kioldási jelleggörbékről a Tracon katalógus I/10 oldalán tájékozódhat.

J. RELÉK

Milyen műszaki paraméterekre van szükség egy relé kiválasztásánál?

Fontos paraméter a relé terhelhetősége (áramerősség, feszültségszint és feszültségnem), működtető feszültsége (feszültségszint és feszültségnem), valamint az érintkezők típusa és száma. Szerencsés esetben kiváltás esetén a megfelelő paraméterek ismeretében méretben is azonos relét találhat termékkínálatunkban.

K. IPARI AUTOMATIZÁLÁS ESZKÖZEI

Mi a különbség az elválasztó- és a szigetelőtranszformátorok között?

Az elválasztó transzformátorok primer és szekunder tekercsei egy csévetesten helyezkednek el. Olyan alkalmazásoknál, ahol nem szükséges biztonsági transzformátor alkalmazása ezeknek a készülékeknek a beépítését ajánljuk. A szigetelőtranszformátorok esetében a tekercsek a csévetesten egymástól elszigetelten kerülnek elhelyezésre, így ezek az eszközök kielégítik a biztonsági transzformátorokkal szemben támasztott követelményeket.

L. MÉRŐMŰSZEREK

Hogyan lehet a váltakozó áramú alapműszer méréshatárát kiterjeszteni?

A váltakozó áramú alapműszerek maximum 5 A-es áramerősség mérésére alkalmasak. Amennyiben a műszert 5 A-es szekunder tekerccsel rendelkező áramváltón keresztül tápláljuk meg, akkor a műszer az áramváltó primer oldali bemenő áramának nagyságával megfelelően fog kitérni. Az alapműszer skálalapját az áramváltó primer oldali áramerősségének megfelelően kicserélve a műszer nagyobb AC áramerősségek mérésére is alkalmassá válik.

Váltakozó áramú alapműszert rendeltem 200 A-es skálával. Miért 400 A a skála felső értéke?

A váltakozó áramra jellemző, hogy az áramkör bekapcsolásakor áramlökés lép fel. Ez azt jelenti, hogy 200 A-es terhelésnél a pillanatnyi áramlökés a műszer mutatójának tönkremenetelét okozhatná. Ennek elkerülésére a műszer a névleges maximális áramerősségnél kétszer nagyobb pillanatnyi áramlökést is képes elviselni és kijelezni.

Hogyan lehet az egyenáramú alapműszer méréshatárát kiterjeszteni?

Az egyenáramú alapműszerek maximum 20 mA-es áramerősség mérésére alkalmasak. Amennyiben a műszert 75 mV-os sönttel sorba kötve tápláljuk meg, akkor a műszer a sönt névleges áramának nagyságával arányosan fog kitérni. Az alapműszer skálalapját a sönt névleges áramának nagyságának megfelelően kicserélve a műszer nagyobb DC áramerősségek mérésére is alkalmassá válik.

M. MEGÚJULÓ ENERGIA

A kismegszakítóknak létezik DC, azaz egyenáramú változata, melyet egyenáramú hálózatok védelmére fejlesztettek ki (pl. napelemes rendszerek DC oldali védelme). Mivel az egyenáram megszakítása nehezebb, mint a váltakozó áramnak, ezért a készülék belső kialakítása bonyolultabb, áramirány-specifikus, ezért DC kismegszakítóknál ügyelni kell, a polaritás helyes bekötésre. A DC kismegszakítókkal háztartásokban ritkán találkozunk, az ipari felhasználásuk elterjedtebb. A megfelelő bekötések a Tracon katalógus M/7 oldalán találhatók.

N. SEGÉDANYAGOK

Mi a Tracon szigetelőszalagok különlegessége?

A Tracon által forgalmazott szigetelőszalagoknak nincsen semmi különlegessége. Ami megkülönbözteti ezeket a szalagokat az olcsó áruktól az a megfelelő minőségű alapanyagok alkalmazása. Több esetben találkoztunk már olyan „szigetelőszalagokkal”, melyek anyaga nem volt lángálló, könnyen szakadt, vagy éppen az átütési szilárdsága nem volt megfelelő. Azért az eléggé kiábrándító, amikor egy boltban kapható termék meggyújtva úgy ég, mint a papír… A Tracon által forgalmazott szigetelőszalagok legnagyobb elismerése, hogy a villanyszerelők többsége a villamossági boltokban célzottan a mi termékeinket keresi!